A tartalomkezelés szervezi és szállítja a digitális tartalmat, például szöveget és képeket, míg a tudáskezelés a szervezeti tudás megosztására és felhasználására összpontosít. Mindkét rendszer egyedi célokat szolgál, de integrálhatók az üzleti növekedés fokozása érdekében.
A tartalomkezelés (CM) olyan folyamatok összessége, amelyek támogatják az információ gyűjtését, kezelését és közzétételét bármilyen formában vagy médiumban. A tudáskezelés (KM) egy átfogóbb megközelítés, amely magában foglalja a tudás létrehozását, megosztását, felhasználását és kezelését egy szervezeten belül.
A modern digitális kor arra késztet bennünket, hogy megértsük az információ erejének kihasználásának fontosságát. Az értékes adatok kezelésének kontextusában a tartalomkezelés és a tudáskezelés kifejezések meglehetősen gyakran felmerülnek. Ez a cikk célja, hogy rávilágítson a kulcsfontosságú különbségekre és arra, hogy hogyan kapcsolódnak össze az üzleti növekedés előmozdítása érdekében.
Mit jelent ez a valós felhasználás szempontjából? A tartalomkezelés biztosítja, hogy a megfelelő tartalom a megfelelő emberekhez érkezzen a megfelelő időben. Ez magában foglalja a tartalom létrehozását, szerkesztését, szervezését és szállítását olyan módon, amely hatékony, eredményes és felhasználóbarát.
A tartalomkezelés felbecsülhetetlen értékű eszköz lehet mindazok számára, akiknek nagy mennyiségű információt kell kezelniük, legyen az szöveg, képek, videók vagy más adatformák.
A tudáskezelés, más néven KM, egy átfogóbb megközelítés, amely magában foglalja a tudás létrehozását, megosztását, felhasználását és kezelését egy szervezeten belül. Nem csak a tartalom kezeléséről van szó, hanem arról is, hogy ezt a tartalmat felhasználjuk a hatékonyság, az alkalmazotti termelékenység és a döntéshozatal javítása érdekében.
A tudáskezelés egy integrális üzleti folyamat azoknak a szervezeteknek, amelyek ki akarják használni a kollektív szakértelmüket. Ez magában foglalja az üzleteket, de kiterjed a kormányzati szervekre, kutatóintézetekre és más tudásközpontú megközelítésű szervezetekre is.
Bár a tartalomkezelés és a tudáskezelés hasonlónak tűnhetnek, különböző célokat szolgálnak és egyedi szerepet játszanak egy szervezetben. A kulcsfontosságú különbségek megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy a vállalkozások hatékonyan kezeljék az információikat és felhasználják azokat a növekedés és innováció előmozdítása érdekében.
Amint már említettük, a tartalomkezelés alapvető feladata a digitális tartalom létrehozása, szervezése és közzététele. Célja a tartalomkészítési folyamatok egyszerűsítése, biztosítva a konzisztenciát és a hozzáférhetőséget a különböző platformokon.
A tudáskezelési keretrendszer viszont a szervezeten belüli tudás rögzítésére, szervezésére és megosztására összpontosít a tudáskezelési szoftver és a belső és külső tudásbázisok segítségével.
A vállalat tudásbázisában és más tudáskezelési adattárban található tartalomelemek gyakran útmutatókat, megoldott ügyfélproblémák naplóit és technikai átfogó útmutatókat tartalmaznak. A tudáskezelés célja az együttműködés javítása, a döntéshozatal javítása és az innováció előmozdítása a kollektív belső szakértelem felhasználásával.
A tartalomkezelés, beleértve a szöveget, képeket, videókat és egyéb médiát, strukturált és strukturálatlan tartalommal foglalkozik. A tartalom teljes életciklusa során történő kezelésre összpontosít, a létrehozástól az archiválásig, az alapvető közösségi média ügyfélszolgálati eszközök segítségével.
A tudáskezelés az információ szélesebb körét öleli fel, beleértve az explicit tudást (például dokumentumok és adatbázisok) és az implicit tudást (például tapasztalatok). Célja mindkét típusú tudás rögzítése és terjesztése a szervezet egésze számára.
A tartalomkezelési rendszerek az előre meghatározott taxonómiák, kategóriák vagy címkék alapján szervezik a tartalmat. Biztosítja, hogy a tartalom könnyen kereshető és hozzáférhető legyen a felhasználók számára.
A tudáskezelési szoftver funkciói a kollektív tudás rögzítésére és strukturálására összpontosítanak, hogy tükrözze annak kontextusát és kapcsolatait. Olyan technikákat használnak, mint a tudásgráfok, ontológiák és szemantikai hálózatok, hogy megkönnyítsék a tudás könnyű visszakeresését egyetlen platformról.
A tartalomkezelés olyan szerepeket foglal magában, mint a tartalomkészítők, szerkesztők és kiadók. Ezek a szerepek mindegyike hozzájárul a tartalom létrehozásához és karbantartásához. Közben a felhasználók elsősorban a tartalom fogyasztói.
Ezzel szemben a tudáskezelés a szervezet minden tagját olyan eszköznek tekinti, amely tudással járulhat hozzá. Ez a megközelítés aktív részvételt ösztönöz az összes alkalmazottól, függetlenül az adott szerepüktől. A tudáskezelési folyamat a tudásmegosztást, az együttműködést és a kollektív tanulást hangsúlyozza.
A vállalati tartalomkezelési rendszerek gyakran tartalmaznak munkafolyamat-funkciókat a tartalomkészítés, felülvizsgálat és jóváhagyási folyamatok megkönnyítésére. Az együttműködés általában a tartalomkészítésre és szerkesztésre korlátozódik.
Másrészt a tudáskezelési rendszerek az együttműködést helyezik előtérbe, és a tudásmegosztás és terjesztés kultúráját támogatják. Olyan eszközöket biztosítanak az együttműködési szerzéshez, vitafórumokhoz és közösségi hálózatokhoz, hogy ösztönözzék az aktív részvételt.
A tartalomkezelés esetében az előre meghatározott kritériumok alapján releváns tartalom szállítására összpontosít, például keresési lekérdezések vagy felhasználói preferenciák. Célja, hogy személyre szabott tapasztalatokat nyújtson a potenciális ügyfeleknek és optimalizálja a tartalomszállítást.
A tudáskezelés biztosítja, hogy a belső tudásbázisok információi relevánsak és alkalmazhatók legyenek az adott helyzetekre. A valós tapasztalatokat felhasználva útmutatókat és egyéb hasznos tartalmat nyújt a teljes szervezet számára.
A tartalomkezelés elsősorban a felhasználók számára a jelenben történő információszállításra összpontosít. Bár a tartalom archiválható, hosszú távú értéke gyakran csak történelmi hivatkozásra korlátozódik.
A tudáskezelési rendszerek azonban az üzleti tudás rögzítésére és megőrzésére törekednek, biztosítva annak hosszú távú értékét. Megkönnyítik a folyamatos tanulást, lehetővé téve az alkalmazottak számára, hogy a meglévő tudásra építsenek, és ne találják fel újra a kereket.
A tartalomkezelésről beszélve olyan eszközök jutnak eszünkbe, mint a WordPress. Az ilyen megoldás egy zászlóshajó tartalomkezelési eszköz, amely lehetővé teszi felhasználóinak a tartalom létrehozását, kezelését, tárolását és közzétételét különböző webhelyeken.
Másrészt, amikor a tudáskezelési eszközökről van szó, beszélhetünk a LiveAgent külső és belső tudásbázis-készítőjéről vagy akár a Confluenceről. A LiveAgent inkább egy robusztus és jól kerekített megoldás, de mindkét tudáskezelési szoftverrendszer megkönnyíti a belső együttműködést, dokumentációt és projektmenedzsmentet.
Az elméletet a gyakorlatba átültetve beszéljünk néhány valós tartalomkezelési és tudáskezelési példáról, amelyekkel már találkozhatott.
A Wikipédia a tudáskezelés és a tartalomkezelés kiváló példája. Ez egy együttműködési platform, ahol a felhasználók tudáscikkeket és tartalmat járulnak hozzá különböző témákban.
A platform tartalomkezelést használ a cikkek szervezésére és kategorizálására, biztosítva, hogy az információ strukturált és hozzáférhető módon kerüljön bemutatásra.
Az Adobe kreatív szoftvereket és marketingmegoldásokat kínál. A tudáskezelést arra használják, hogy lehetővé tegyék az alkalmazottak közötti globális együttműködést, megosztva a szakértelmüket és meglátásaikat.
A tartalomkezelés szintén elengedhetetlen az Adobe marketingplatformjaihoz, ahol a tartalmat kezelik és különböző csatornákra terjesztik, biztosítva az egységes üzenetküldést és a márkamegjelenítést.
Ideális esetben egy virágzó vállalkozásnak mindkettőt használnia kellene. A mai tájban az információ létrehozása, szervezése, tárolása és szállítása valamelyest művészetté vált. Ennek eredményeként a legtöbb vállalkozás hasznot húz egy megbízható tartalomkezelési és tudáskezelési stratégia megléte esetén.
Íme a tartalomkezelési és tudáskezelési rendszerek különböző típusai:
Webtartalom-kezelési rendszer (WCMS): Ezeket a rendszereket a webhelyeken lévő tartalom kezelésére és közzétételére használják. Lehetővé teszik a felhasználók számára a digitális tartalom létrehozását, szerkesztését, szervezését és közzétételét technikai szakértelem nélkül. A legszélesebb körben használt példák közé tartozik a WordPress, a Joomla és a Drupal.
Vállalati tartalomkezelési rendszer (ECM): Ezeket a rendszereket egy szervezet strukturálatlan információjának kezelésére tervezték, beleértve a dokumentumokat, képeket, videókat és egyéb digitális eszközöket. Néhány példa közé tartozik a SharePoint, az OpenText Content Suite és a Documentum.
Dokumentumkezelési rendszer (DMS): Ez a tartalomkezelés típusa kifejezetten a dokumentumok teljes életciklusa során történő kezelésére összpontosít. Néhány figyelemre méltó példa közé tartozik az M-Files, az Alfresco és a LogicalDOC.
Digitális eszközkezelési rendszer (DAM): A DAM rendszereket digitális eszközök, például képek, videók, audiofájlok és egyéb média tárolására, szervezésére és kezelésére használják. Eszközöket biztosítanak a metaadatok kezeléséhez, az eszközök címkézéséhez és az egyszerű visszakereséshez. A leggyakoribbak a Widen Collective, a Bynder és az Adobe Experience Manager Assets.
Tanuláskezelési rendszer (LMS): Bár elsősorban az e-learning és a képzéshez használják, ezek a platformok a tartalom kezelésére és szállítására is szolgálnak. Felismerheti az LMS eszközöket, például a Moodle-t, a Canvas-t és a Blackboard-ot.
Vállalati tudáskezelési rendszer: Ezek a rendszerek a tudás szervezeten belüli gyűjtésére, szervezésére és megosztására összpontosítanak. Olyan funkciókat tartalmaznak, mint a dokumentummegosztás, a szakértői könyvtárak, a vitafórumok és az ajánlott eljárások adattárai. Néhány valós példa közé tartozik a Confluence, az IBM Watson Knowledge Center és a Bloomfir.
Együttműködési tudáskezelési rendszer: Ezek a rendszerek az csapattagok közötti együttműködést és információmegosztást hangsúlyozzák. Gyakran olyan funkciókat tartalmaznak, mint a wikik, blogok, vitafórumok és valós idejű együttműködési eszközök. A legjelentősebb szoftver megoldások közé tartozik a LiveAgent, a MediaWiki és a Tiki Wiki.
Szakértelem-lokalizálási rendszer: Ezek a tudáskezelési eszközök segítik a felhasználókat, hogy szakértőket találjanak egy szervezeten belül a készségek, tudásterületek és tapasztalatok alapján. Segítik az információra szorulókat azokkal az emberekkel összekapcsolni, akik rendelkeznek a releváns szakértelemmel. A szakértelem-lokalizálási tudáskezelési eszközök valós példái közé tartozik a Swoop, a Talla és a ProFinda.
Tartalomkurálási rendszer: Ez a KMS típus segít a releváns információ kiválasztásában, szervezésében és bemutatásában különböző forrásokból. Különösen hasznos tudásbázisok, hírlevelek vagy erőforrás-könyvtárak létrehozásához. Felismerheti a tartalomkurálási rendszereket, például a Scoop.it-et, a Flipboard-ot és a Pearltrees-t.
Szemantikai tudáskezelési rendszer: Ezek a rendszerek szemantikai technológiákat használnak a tudás rögzítésére és szervezésére a fogalmak közötti kapcsolatok alapján. Javítják a keresés pontosságát és lehetővé teszik az információ jobb kontextuális megértését. Figyelemre méltó példák közé tartozik a PoolParty Semantic Suite, a TopQuadrant és a Synaptica.
Esetelemzési rendszer: Ez a KMS típus a múltbeli problémák vagy esetek megoldásait tárolja és kéri le. Segít a felhasználóknak releváns megoldásokat találni az aktuális problémákat a múltbeli hasonló esetekhez illesztve. Az ebben a kategóriában található eszközök közé tartozik a Coveo, az IntraFind és a Primedius.
Innovációkezelési rendszer: Ezek a rendszerek az ötletmegosztást, az együttműködést és az innovációt támogatják egy szervezeten belül. Gyakran olyan eszközöket tartalmaznak az ötletek gyűjtésére, értékelésére és a legígéretesebb ötletek megvalósítására. A gyakran használt innovációkezelési eszközök közé tartozik a Spigit, az IdeaScale és a Brightidea.
Ne feledje, hogy ezek a kategóriák átfedésben lehetnek, és egyes rendszerek több típusból is tartalmazhatnak funkciókat.
Az egyszerű válasz: igen. Mindkét rendszer integrálásával átfogóbb és hatékonyabb megoldást hozhat létre a tartalom és tudás szervezeten belüli kezeléséhez. Az ilyen integráció eléréséhez olyan rendszereket kell választania, amelyek kompatibilisek, és API-kat vagy egyéb kommunikációs és csatlakozási módokat biztosítanak a két rendszer között.
Egy másik egyenes válasz: igen. Sok esetben a vállalkozások azt tapasztalják, hogy mindkét rendszer integrálása javíthatja az általános információkezelési stratégiáját. Bár a szervezet méretétől és a műveletek jellegétől függ, a tartalomkezelési és tudáskezelési stratégia kombinálása átfogóbb megközelítést teremt a vállalati adatok kezeléséhez.
Hozzon létre átfogó belső és külső tudásbázisokat a LiveAgent segítségével. Erősítse meg csapatát, okítsa meg ügyfeleit, és könnyítse meg a zökkenőmentes együttműködést.
A tartalomkezelés a tudáskezelés részhalmazának tekinthető. A tartalomkezelés azonban az egyes tartalomelemek kezelésérről szól, míg a tudáskezelés olyan környezet létrehozására összpontosít, ahol a tartalom, a szakértelem és a tapasztalatok felhasználhatók az érték teremtéséhez a szervezet számára.
A fő különbség a kettő között abban rejlik, hogy hogyan és milyen típusú tartalmat kezelnek. A CMS a tartalom hatékony bemutatásának kezelésére összpontosít, míg a KMS a tudás, szakértelem és együttműködési insights rögzítésére és felhasználására összpontosít a szervezeti teljesítmény javítása érdekében.
A szemantikai elemzés és a mesterséges intelligencia jelentős hatással van a CMS és a KMS működésére. A továbbfejlesztett keresési képességektől az IoT-integrációig az új technológia mindkét tartalomkezelési és tudáskezelési rendszer átalakítását hajtja végre, így intelligensebbé, hozzáférhetőbbé, együttműködőbbé és felhasználóközpontúbbá válnak.
A hatékony tartalomkezelés és tudáskezelés kombinációja segít a vállalkozásoknak alkalmazkodni a piaci változásokhoz, javítani az ügyfélmegelégedettséget, és elősegíteni a folyamatos fejlesztés és innováció kultúráját.
Fedezze fel, hogyan növeli a tudásmenedzsment az innovációt, a hatékonyságot és az ügyfélmegelégedettséget, valamint az üzletét átalakító bizonyított stratégiák...
Fedezze fel az információkezelés és a tudáskezelés közötti kulcsfontosságú különbségeket. Ismerje meg, hogyan hajtanak végre mindkettő üzleti növekedést gyakorl...
Ismerje meg a 10 lépést a sikeres tudásmenedzsment stratégia létrehozásához, amely az igények azonosítására, célok kitűzésére és alkalmazotti képzésre összponto...
Csatlakozzon elégedett ügyfeleink közösségéhez és nyújtson kiváló ügyfélszolgálatot a LiveAgent segítségével.
